Érzelmi megcsalás

A cikk szerzője: Dr. Mészáros Ádám
|
2010. szeptember 6. - 11:10

Amikor felmerül a hűtlenség témája, elsősorban a konkrét szexuális együttlét képe sejlik fel előttünk, pedig a megcsalás fogalma ennél jóval szélesebb skálán  mozog.

Egy jól működő párkapcsolatban a felek között létezik egyfajta barátság, ami szükséges ahhoz, hogy jól érezzék magukat egymás társaságában, és meg tudjanak nyílni egymás felé. De mi a helyzet akkor, ha mindez a bensőséges kapcsolat egy külső személlyel kerül kialakításra?

De mit is jelent az érzelmi hűtlenség? Milyen hatásai lehetnek? Nézzük!

érzelmi megcsalásAz érzelmi megcsaláshoz még
ennyi testi kontaktus sem szükségeltetik…

 

Vannak olyan házaspárok, akik vitatkoznak azon, hogy történt-e megcsalás vagy nem, mert, hogy csak érzelmi síkon történt. Vannak olyanok, akiknek sokkal jobban fáj az, hogyha a párjuk érzelmileg közeledik valakihez, minthogyha szexuálisan, testileg közeledik valakihez

1) Érzelmi megcsalás: igen, ez is megcsalás!

Vannak olyan szakmai irányok, amelyek azon az állásponton vannak, miszerint az ellenkező neművel kialakított szoros barátság már kimeríti az érzelmi megcsalás fogalmát akkor is, ha nem jár együtt szexuális viszonnyal.

Hiszen – mondja ez az irányzat – a probléma abból van, ha a hűtlen fél a harmadik felé mélyebb érzelmeket táplál, és érzelmileg többet ad magából, mint párjának. Ilyenkor joggal érezheti a partner, hogy bár hű hozzá kedvese, mégsem teljes embert kap személyében.

2) Érzelmi megcsalás = nem, ez nem megcsalás!

Sokan viszont  azt gondolják, hogy egy mély lelki kapcsolat fenntartása nem is hűtlenség igazából.

Amikor valaki érzelmileg, lelkileg kezd el kapcsolódni egy külső személyhez, nagyon sokszor a párja fájdalmára annyit reagál, hogy „ugyan nem történt semmi”. Ezzel próbálja jogossá tenni, igazolni azt, ami történt, és már-már a párját helyezi egy olyan szerepbe bele, mintha vele lenne a gond. Ezért aztán sokan – megcsalt félként –  elnézik a dolgot, vagy magukat okolják, vagy az egésszel nem foglalkoznak, mert hát, hogy tényleg az érzelmi megcsalás, akkor lehet, hogy nem is megcsalás.

Hogyha valaki egy ilyen helyzetet megcsalásnak érez, akkor azt onnantól kezdve megcsalásnak kell tekintetni és nincs vita. Ha viszont egy házaspár az érzelmi megcsalást nem tekinti annak, mert nem történt komolyabb dolog, akkor nem kell annak tekinteni.

A megcsalást, ha az érzelmi síkon is történik és ez valamelyikünknek fáj, megcsalásnak kell tekinteni.

A személyes véleményem és tapasztalatom az, hogy egy mély érzelmi kapcsolat hatásai egy az egyben megegyeznek a szexuális jellegű hűtlenség hatásaival.

Hiszen ha az ember nem a párjával, hanem valaki mással beszéli meg a problémáját, az érzéseit, akkor lényegében az életének abban a részében helyettesíti a párját valakivel.

Ha ezt nehéz elhinnünk, gondoljuk csak át ezt az egészet egy párhuzamos példával.

  • Mi történne, ha a szexuális életünkben lennének problémák?
  • Vajon akkor is az a helyes megoldás, hogy a kapcsolatunknak azt a részét valaki mással élnénk meg?
  • Esténként elmennénk máshoz szerelmeskedni, majd reggel hazaérve a párunkkal reggeliznénk, mint hogyha semmi sem történt volna?

Az érzelmi közeledés tehát legalább ugyanolyan veszélyes, mint a szexuális közeledés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy könnyű belesodródni egy mélyebb rétegeket megérintő hűtlenségi kapcsolatba,  amelynek súlyáról a „hűtlen fél” általában nem akar tudomást venni.

Miért veszélyes játék?

Ha érzelmileg valami hiányzik a kapcsolatból (illetve eredendően gyermekkorukban a szülőnktől!!!), nem ritka, hogy a egyik fél máshonnan igyekszik megkapni azt.

Az ilyen jellegű kapcsolatok kiépítése azonban magában hordozza a veszélyt, hogy a hiányról nem beszélünk otthon, az okát alapjaiban nem kezeljük, hanem csak az érzelmi „éhséget” pótoljuk kívülről.

Így  nem sikerül rendezni a viszonyt, és még inkább eltávolodnak majd egymástól.

Azzal a ténnyel nem szállhatunk vitába, hogy az érzelmi hűtlenség nem azonos a fizikai megcsalással, mégis kockázatos játékot űz az, aki egy harmadik fél irányába táplál mélyebb érzelmeket.

Persze nyilvánvaló, hogy senki nem tervezi előre mindezt. És igazán az sem számít, hogy felületes ismeretség, vagy a kollegával töltött baráti szabadidő mélyül el, és vesz új irányt.

De amikor érezzük, hogy amit teszünk, fájna a másiknak, és a titkolózás legapróbb jelét véljük magunkon felfedezni, tudjunk róla: elindultunk a hűtlenség útján…